A fák kivágásáról
A hozzánk beérkező levelek többségéből az szűrhető le, hogy kérdezőink a fák kivágását, erdők elpusztítását eredendően rossz dolognak tartják. Ezért nem is lehet őket hibáztatni, hiszen ki ne akarna minél több zöld területet látni maga körül? Világszinten az erdőkkel borított területek rohamosan fogynak, miközben egyre nagyobb szükségünk lenne a föld tüdejét jelentő természetes élőhelyekre. Azonban a kérdés nem ennyire egyszerű, hiszen faanyagra is ugyanúgy szükségünk van. Ez az évtizedek alatt újratermelődő alapanyag számtalan felhasználási formát rejt, pótolhatatlan jelentőségű életünkben. Gondoljunk csak bele, mennyi mindent készítünk belőle, hány család fűti otthonát tűzifával. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában tesszük ezt.
A fakitermelésről
Ezen a ponton érdemes tisztáznunk az esőerdőkben és az ültetvény erdőkben végzett fakitermelés közti különbségeket. Mindenki látott már szándékosan előidézett erdőtűz elől menekülő állatokról, áttelepítés ellen tiltakozó őslakosokról készült felvételeket. Ezek mindannyian szörnyű gazdasági cselekedetek következményeire világítanak rá: a felelőtlen, lelkiismeretlen „erdőgazdálkodáséra”. Közismert tény, hogy a trópusokon növő egzotikus fafajok faanyaga páratlan tulajdonságokkal rendelkező, világszerte magas áron értékesíthető nyersanyagok. Ezért aztán sok ország felelőtlen gyorsasággal irtja erdőségeit, majd teszi pénzzé azokat. Talán még szörnyűbb, és sajnos gyakoribb jelenség, amikor a puszta földterület mezőgazdaságba való bevonása érdekében égetnek fel óriási területeket. Ezeken aztán később jellemzően szója-, vagy pálmaolaj farmokat hoznak létre. Ráadásul a természettől ilyen formában elvett területek, rövid idő alatt teljesen alkalmatlanná válnak a mezőgazdasági művelésre. A talaj – amit eddig megkötött az esőerdők szövevényes gyökérzete – éveken belül enged a folyamatos esőzéseknek, és egyszerűen elmosódik. Az a vízmennyiség, amelyet korábban felszívtak az óriási erdőségek, akadálytalanul folyik tovább, árvizeket okozva. Új termőterületre azonban mindig szükség van, így az egész folyamat kezdődhet elölről.
A felelős erdőgazdálkodás
Ezzel szemben egy felelős erdőgazdálkodás hosszú távon is fenntartható. A kivágott fákat törvényileg szabályozottan újratelepítik, így nem kell félnünk attól, hogy eltűnnek erdőségeink. Nem mellesleg ezek az erdőgazdaságok egyetlen alternatívái trópusi, kizsákmányoló társainak, így minden szempontból környezettudatosabb választásnak bizonyulnak. A haladó országokban– és ezúttal hazánkat is ide sorolhatjuk! – szigorú törvényi előírások szabályozzák a fakitermelést, illetve biztosítják a kivágott erdők újratelepítését. Ezeknek a rendeleteknek köszönhetően Magyarországon évről-évre folyamatosan nő az erdős területek aránya, elérve a 23 %-os értéket. Ez sajnos világszinten nem mondható el. Megdöbbentő adatok utalnak rá, hogy Földünk képe rohamos átalakuláson megy keresztül. 1990 és 2005 között évi 130 000 m2-rel csökkent a bolygót borító erdőségek mérete, ami egy Görögországnyi területet jelent minden évben.
Hazánk bizalomgerjesztő adatait elsősorban a pontos szabályozásnak köszönhetjük. Bevezetésre került az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER), ami nagyban megnehezíti az illegálisan kivágott faanyag szállítását. Továbbá életbe lépett az EU-TR jogi szabályrendszer, ami a világszerte (többek közt keleti szomszédunknál is!) jelentős gazdasági, környezetvédelmi, és társadalmi károkat okozó illegális fakitermelés ellen hivatott fellépni. További eredményeket értek el a különféle erdőtanúsítási szabványok elterjesztésével (PEFC, FSC). Ezen logók garanciát jelentenek arra, hogy a faanyag – legyen az nyersanyag, vagy feldolgozott, kész termék – fenntartható erdőgazdálkodásból származik, nem lopott, tehát a kivágott fa helyére új csemetét ültetnek, miközben vigyáznak a talaj állapotára és az élővilág nyugalmára.
Az akácfa, kültéri tartóssága miatt valós alternatívája a trópusi fafajoknak, ráadásul – mivel felelős erdőgazdaságokból szerezzük be az alapanyagot – fenntartható terméknek minősülnek.
Az akác, mint környezetbarát termék
A következő kibogozandó kérdéskör az, hogy mennyire környezettudatos elégetni a faanyagot. Mint minden égésnél, itt is szén-dioxid kerül a légkörbe, aminek egyre növekvő szintje a globális felmelegedés egyik legfőbb okozója. Azonban ez a mennyiség csupán az, amennyit a fa élete során a levegőből megköt. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy pontosan annyi, amennyit a helyére ültetett csemete élete során meg fog kötni. Gyakorlatilag hasonlóan működnek a fosszilis energiahordozók is, annyi különbséggel, hogy újratermelődésük emberi mértékkel számolva jelentéktelenül lassú. Ennek felismerése indította el az energiaerdők, energiaültetvények elterjedését. Ezek jellemzően gyorsan növő 15-30 éves ciklusokban kitermelhető ültetvények. Gyenge minőségű talajon is kiváló hozamot érnek el alacsony igényű fajokkal (nyár-, nyír-, és akácfa), az így megtermelt biomasszát pedig hőerőművekben elégetik.
Összességében tehát egy tudatos, fenntartható formában történő erdőgazdálkodás, és ésszerű fafeldolgozás mellett az akácfa termékeink környezetbarát termékeknek tekinthetőek.
