Különbségek: egzóták és az akácfa
A lehetőségek száma igen magas, de igazán jó megoldás csak kevés akad. A legolcsóbb, pár éven belül teljesen elkorhadó egyszerű fenyődeszkáktól a meglehetősen drága, egzotikus fajokból készült darabokig számtalan faanyaggal találkozhatunk. Létezik már fa-műanyag kompozitból gyártott teraszburkolat, vegyszerekkel telített puhafa deszkázat, de hőkezelt burkolatanyag is.
A trópusi fafajok, más néven egzóták kétségtelenül a legmagasabb ár-, és minőségi kategóriába tartozó termékek. Persze ezen a csoporton belül is számos fajtát különböztetünk meg (Teak, Bangkirai, Massaranduba, Ipe, stb.).
A trópusi fák - egzóták előnyei és hátrányai
Ha meg szeretnénk érteni a trópusi fák előnyeit és hátrányait, le kell ásnunk az alapokig. Ezek a fafajok jellemzően Dél-Ázsiából, Dél-Amerikából és Afrikából érkeznek kontinensünkre, az európai éghajlat nem alkalmas termesztésükre. Az évszakok teljes-, vagy részleges hiányában a fák egyenletesen növekednek, szerkezetükben nem találunk évgyűrűket. Jellemzően jól ellenállnak a rovaroknak, a különféle korhasztó gombáknak, faanyaguk meglehetősen kemény és kopásálló. A jobb minőségű egzótákat a nemzetközi szabvány (DIN EN 350-2) az 1-es, illetve a 2-es tartóssági kategóriába sorolja. Összességében kijelenthetjük, hogy a trópusi faburkolatok valóban rendkívüli minőséget képviselnek.
Miért nem érdemes a trópusi fákat, faanyagokat választani?
Mint minden éremnek, a trópusi fahasználatnak is két oldala van. Az első, és talán a legtöbbeket érzékenyen érintő negatívum a magas ár. Mire a faanyag a világ túlsó részéről hozzánk érkezik, számos kereskedő keze alatt átfut, akik mindig rárakják a saját nyereségüket. Ráadásul ott van a szállítási költség is, amely ekkora távon szintén nem elhanyagolható. Sajnos jellemző az is, hogy Magyarországra csak silányabb minőségű faanyag érkezik, a prémium kategóriát elszívja a nyugat-európai piac.
Ha természetvédelmi, etikai oldalról közelítjük meg a kérdéskört, ugyancsak kifogásolható pontokat találunk. A trópusi faanyagok legnagyobb része esőerdők kivágásából származik, melyeket csak részben, vagy egyáltalán nem telepítenek újra. Nem ritka, hogy a kitermelés és a feldolgozás is a helyiek kizsákmányolásával történik, gyakran embertelen körülmények között. A nagy földrajzi távolságokon átívelő szállítás is rendkívüli mértékben terheli a környezetet, így összességében kijelenthetjük, hogy a trópusi faanyagok használata – kivételes eseteket leszámítva – nem környezetbarát.
A trópusi fák és a Fehér Akác
Tartóssági szempontból a trópusi fák egyetlen valódi vetélytársa a Fehér Akác, amely hasonló fizikai jellemzőkkel rendelkezik, ugyanakkor olcsóbb egzotikus társainál. A hungarikumként nyilvántartott akácfa az 1-2. tartóssági osztályba sorolható, tehát rendkívül ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. Rendkívül kemény, kopásálló faanyagában olyan természetes vegyi anyagok találhatóak, amik nem engednek a korhasztó gombák, rovarok térnyerésének, így élettartam földdel érintkezve is 40-60 év. Ráadásul Európa akácerdeinek kétharmada a Kárpát-medencében található, így a sok köztes forgalmazó profitját, illetve a hosszas szállítás költségeit sem kell kifizetnünk. Felhasználása természetbarátnak mondható, mivel a faanyag ültetvényerdőkből származik. Persze az akác esetében is érdemes jobban megnézni, kitől, és mit is vásárolunk.
